Trump támadott, Irán most válaszolhat – térképen mutatjuk, hol csapódhat be a következő rakéta

Miután Donald Trump utasítására az Egyesült Államok célzott csapást mért három iráni nukleáris létesítményre, Washington most a közel-keleti visszavágás lehetőségeivel számol – erről írt a The Telegraph.

A Pentagon több mint 40 ezer katonáját helyezte készültségbe a térségben, miközben a Carl Vinson és a Nimitz repülőgéphordozók is a Közel-Kelet felé tartanak.

Irán részéről egyértelmű az üzenet: „minden opció az asztalon van”. A válaszlépések között elsőként a rakétatámadások lehetősége merül fel.

A Sejjil-2 típusú ballisztikus rakéták hatótávolsága 2000 km – ez bőségesen eléri az amerikai támaszpontokat Irakban, Szíriában, sőt a Perzsa-öböl menti országokban is.

Irán már korábban is sikeresen bénította meg amerikai bázisok működését drón- és rakétacsapásokkal – még ha ezek nem is követeltek halálos áldozatokat.

Az iráni válasz másik formája a térségi proxihálózat bevetése lehet. A jemeni húszi lázadók, a Hezbollah és a Kataib Hezbollah korábban is nyíltan fenyegették az amerikai érdekeket.

Bár Izrael az elmúlt hónapokban súlyos csapásokat mért e csoportokra, a veszély nem múlt el. A húszik korábban már célba vették az amerikai hadihajókat a Vörös-tengeren – a támadások bármikor újraindulhatnak.

Egy különösen veszélyes lépés lehetne a Hormuzi-szoros lezárása, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének egyötöde zajlik. Irán korábban is próbálkozott aknatelepítéssel és tengeri drónokkal; most ismét megkísérelheti a tengeri szállítmányok blokkolását.

Ez nemcsak az USA-t, hanem Kínát is érzékenyen érintené, hiszen Peking az iráni olaj legnagyobb vásárlója – így Teherán ezt a lépést politikailag is kétszer meggondolja.

Az sem kizárt, hogy Irán energialétesítmények ellen indít támadást a Perzsa-öböl térségében. A 2019-es szaúdi Abqaiq és Khurais olajfinomítók elleni dróntámadás emléke máig élénken él a nyugati döntéshozókban.

Egy hasonló csapás most újra megrázhatja az energiapiacokat – különösen, ha szaúdi vagy emírségi terminálokat ér találat.

A kiberhadviselés is Irán repertoárjába tartozik, bár szakértők szerint az ország digitális arzenálja még nem képes súlyos csapást mérni az amerikai infrastruktúrára.

Az amerikai hatóságok 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki az iráni CyberAv3ngers hackercsoportra, de jelenleg úgy tűnik, Irán inkább hagyományos eszközökhöz nyúlhat.

Irán válasza tehát sokféle lehet – a rakétacsapásoktól a tengeri blokádon át a proxi-háborúkig vagy az olajpiacok manipulálásáig. De minden válaszlépés újabb amerikai megtorlást kockáztat.

A Közel-Kelet a háború peremére sodródott – és a következő napokban eldőlhet, elindul-e a régió a nyílt konfliktus útján.

Nyitókép: Qassem al-KAABI / AFP